Kiss Lenke KA/A – Nyíregyházi Kosársuli/A
47 – 77
(7-19, 12-27, 19-13, 9-18)
Szarvas Panni 15/3 (6/4), Sárközi Flóra 11/9 (-), Glatz Bodza 7 (6/3), Kovács Fanni 7 (3/3), Sütő Emese 2 (2/2), Gönczy Kitti 2 (-), Vigh Teodóra 1 (2/1), Tóth Emese 1 (2/1), Konda Brigitta 1 (2/1), Bertók Viola 0 (-), Gajdos Enikő 0 (-), Pankucsi Eszter 0 (-)
A rájátszást az ún. Fehér csoportba kezdtük el, ellenfelünk a feljebb rangsorolt, ám az alapszakaszban csak egy győzelmet elért Nyíregyháza volt. Biztosak lehettünk abban, hogy a szabolcsiakat hajtani fogja a győzni akarás, de bíztam benne, hogy mi sem feltett kézzel lépünk pályára. Egy jó és intenzív bemelegítést követően sajnos érthetetlenül demotiváltan és akarat gyengén muzsikáltunk már első perctől kezdve, az agresszivitásnak a jelét sem lehetett fellelni a csapat játékában. Ellenfelünk egy félig behúzódó zónára rendezkedtek be, amit átdobni nem tudtunk (sajnos nem is akartuk), ehelyett folyamatosan belerohantunk a falba, ahol lehetetlen helyzetből próbáltuk „kipasszolni” a labdát. Reménytelen támadásainkat egy szitának is jóindulattal alig nevezhető védekezéssel egészítettük ki, így gyakorlatilag percről-percre egyre jobban vágtuk magunk alatt a fát. A félidő (19-46) kilátástalan második húsz percet predesztinált számunkra, így nem kérhettem mást, mint 200%-os hozzáállást, hogy ha már a győzelmet nem is tudjuk megszerezni, legalább az önbecsülésünket ne veszítsük el. A harmadik negyedben két időkérést követően sikerült megérteni a zóna elleni játékot, és mivel többször eredményesek is tudtunk lenni, a Nyíregyháza átállt emberfogásra. Mi, ahelyett, hogy kihasználtunk volna a vendégek leolvadását, sajnos visszatértünk az első félidő lélektelen, és a mérkőzést csak szorossá tenni is esélytelen játékához.
Nagyon csalódott vagyok, de nem a végeredmény, hanem a hozzáállás miatt. Az nem kívánság kérdése, hogy milyen védekezés ellen szeretnénk játszani, de az biztos nem képezheti vita tárgyát, hogy milyen felfogással kell MINDEN mérkőzéshez hozzáállnunk. Ma sajnos nem volt vezér a pályán, nem volt senki, aki vállára vegye a csapatot, így szépen lassan hagytuk, hogy egy nyerhető meccsen morálisan felmossák velünk a padlót.
Pajor Dávid vezetőedző
