Kiss Lenke KA/A – Vasas/B
56 – 63
(11-16, 12-13, 10-14, 23-20)
Szarvas Panni 22 (20/12) Glatz Bodza 14 (-) Vigh Teodóra 8 (2/2) Kovács Fanni 7 (2/1) Sárközi Flóra 5/3 (2/0) Gönczy Kitti 0(-) Tóth Emese 0(-) Gajdos Enikő(NLP) Pankucsi Eszter(NLP) Konda Brigitta(NLP) Magyar Bianka(NLP)
Az edzések mennyiségével a héten nem volt gond, de az újjáéledő létszámmal most már próbáltuk ezt érezhető hatékonysággal és minőséggel is megtölteni. Az odavágón lélektelen játékkal kaptunk ki 35 ponttal (79-44), így volt miért törlesztenie a csapatnak, főleg hozzáállásban! A bemelegítés során végre azt lehetett érezni, hogy nem ijedtünk meg ellenfelünk nevétől, így még inkább hideg zuhanyként sokkolt a 0-10-es kezdés. Muszáj volt a csapat fejére koppintani az időkérés során, és az első negyed végeredménye mutatja, hogy a lányok – ha félve is – de felvették a kesztyűt, és főleg a védekezésben nyújtottak egyre elfogadhatóbb teljesítményt. Sajnos a támadásban továbbra is saját magunk vagyunk a legnagyobb ellenfelünk. Rossz ütemű mozgások, borzalmas passzok, idegtépő befejezések, a különbség viszont befagyott 6-8 ponton, mert a védekezésünk továbbra is a helyén volt. A félidei fordulást követően megint bent maradtunk az öltözőben: 10 Vasas pontra csak 2 büntetővel tudtunk válaszolni, miközben támadásban azt se tudtuk, milyen meccsen vagyunk. A negyedik negyed derekára úgy tűnt, megint egy nagyobb vereség lesz a vége, de úgy éreztem (és szerintem a lányok is), hogy ez ma egyszerűen nem lehet így, és egy utolsó nagy rohammal nekimentünk a vendégeknek, és 43-61-ről három perc alatt 53-63-ra szépítettünk, majd egy utolsó időkérés utáni triplával alakítottuk ki a végeredményt.
A kék jegyzőkönyv ellenére elképesztően büszke vagyok a Csapatra, mert sok hibával, de hihetetlen akaraterővel küzdött, amivel végig „partiban” tudtunk maradni esélyesebb ellenfelünkkel szemben. Bár a zóna ellen nem találtunk megoldást, az egész pályás letámadással megszenvedtünk, mégis amit a védekezésben letettünk az asztalra, az előtt megemelem a kalapomat. 7 emberrel 40 percen át egész pályán űztük-hajtottuk a piros mezeseket, és tudtunk rengeteg kellemetlen pillanatot (33 eladott labdát) okozni. Ha ezzel a lendülettel fogunk a továbbiakban is pályára lépni, akkor igenis meglesznek a várva várt győzelmek, ehhez azonban még mindig sok alapdolgot kell most már végérvényesen a helyére tenni. Külön dicséret jár Panninak, aki 22 pontja mellé leszedett 12 lepattanót, szerzett 10 labdát és kiharcolt 17 (!) személyi hibát. Impresszív számsor.
Pajor Dávid vezetőedző
