Vasas/B – Kiss Lenke KA/A
79 – 44
(17-12, 20-12, 22-10, 22-10)
Szarvas Panni 14/6(2/1) Glatz Bodza 8(4/2 Sárközi Flóra 5/3(1/0) Gönczy Kitti 5(2/1) Kovács Fanni 5(2/1) Sütő Emese 4(4/0) Vigh Teodóra 3/3(-) Bertók Viola 0(-) Gajdos Enikő 0(-) Pankucsi Eszter 0(-) Konda Brigitta 0 (-) Balla Petra 0(-)
Utunk második nagy szakaszához érkeztünk szombat délután, hiszen csapatunk bejutott az országos Főtáblára. A bemelegítésénél érződött, hogy a lányoknak ez az első legjobb 16-os mérkőzése az életükben, és bár a védekezéssel percekig nem volt gond, támadásban gyakorlatilag mindent elrontottunk az izgatottság miatt. A Vasas egész pályán keserítette az életünket, de ők sem találtak nagyobb fogást rajtunk, így az első negyed kiegyenlített játékot eredményezett. Sajnos a fáradást most sem kerülhettük el, ezért a tudatosságot hangsúlyozva igyekeztem felhívni a figyelmet, de sajnos gyermeteg hibákat vétettünk, amit ellenfelünk köszönte szépen, könyörtelenül ki is használt. A második félidőben már többen fejben elengedték a mérkőzést, ezért lett a végeredmény nagyobb különbségű.
Két dologtól ijedtünk ma meg: a Vasas felirattól, és attól, hogy van esélyünk ellenük. Sajnos mire ez utóbbit valóban mindenki elhitte volna, már annyira kinyílt az olló a két csapat között, hogy a kondicionális hátrány és a hitehagyottság végképp megpecsételte a sorsunkat. Statisztikailag jobbak voltunk a lepattanókban, a kiharcolt faltokban és több büntetőt is dobhattunk, ugyanakkor megint eladtunk egy halom labdát (47), ami ezen a szinten már semmilyen formában nem fér bele. Minden hiányosság, fájdalom és kudarc ellenére egyszerűen meg kell értenie mindenkinek, hogy ugyan kemény mérkőzések várnak ránk, de sosem nem szabad felemelt kézzel kimenni a pályára. Igenis jönni fognak az eredmények – ha teszünk érte!
Pajor Dávid vezetőedző
