1998. szeptember 18… egy régóta áhított és dédelgetett álom beteljesülése volt. Egy kívülállónak ez a dátum semmit sem jelent, de nekünk ez volt a minden, ugyanis ekkor kezdhette meg működését egyesületünk.
Hogy miért akartuk, hogy végre beteljesüljön ez az álom?… Saját- és közvetlen környezetünkben látva azt, hogy a mai világban a kisiskolásokat és a tinédzsereket hogyan hódítja el a videofilmek és játéktermek kínálta “kokakóla-szabadság” érzete az igazi élettől és az egészséges kikapcsolódástól, azt akartuk, hogy ezek a gyerekek – a mi jövőnk – ne az utcán és a játéktermekben nőjenek fel, hanem hasznosan és egészségesen eltöltve a szabadidejüket a sport adta kitartással és valódi értékrend ítélettel induljanak neki a nagybetűs életnek!
Azonban be kell vallanunk, hogy – mint mindenkit – önös érdekek is vezéreltek minket az egyesület létrehozásakor. Nevezetesen, hogy a hosszú évek alatt a kosárlabda sport területén bennünk felhalmozódott tapasztalatokat és ismereteket tovább akartuk adni. Nos, ezért törekszünk arra, hogy tömeges sportolási lehetőséget teremtsünk a felnövekvő új generáció számára, valamint a kiemelkedő tehetségeket gondozva, utánpótlást biztosítsunk a kosárlabda versenysportnak.
Az eddig eltelt idő bebizonyította, hogy nem volt hiábavaló a rengeteg munka, hiszen a megalakulás óta egyre több és több kosárlabdázni vágyó fiú és lány csatlakozik hozzánk. Ennek ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy csak akkor tudunk még több gyermeket “meghódítani” a kosárlabda sport számára, ha az edzésekre való járás nem igényel sok utazást. Így fontosnak tartjuk, hogy edzési lehetőségek legyenek Budapest és környékének több pontján.
Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket elértük és ezzel megbecsülést sikerült kivívnunk mind a hazai, mind nemzetközi tekintetben egyaránt, nagyon sok munkára és pénzre volt és van szüksége egyesületünknek. Sajnos a tagdíjakból és nagyritkán a szponzoroktól befolyó összeg nem ad lehetőséget arra, hogy egyre több gyermeket ismertessünk meg a kosárlabdázás és a sport örömeivel. Azért, hogy gyermekeink továbbra is örömüket leljék a kosárlabdázásban és boldogan, kellemes közérzettel, egészségesen térjenek haza egy-egy edzés után, igen nagy áldozatokat kellett hoznunk. Kiváló edzői karunk, akik között számos szakedző van, vállalták, hogy munkájukért csak jelképes tiszteletdíjat kapjanak, csakhogy egyesületünk továbbra is fennmaradhasson.
Súlyos anyagi terheket ró ránk a gyerekek nyári elfoglaltsága, felügyelete és edzési lehetősége, valamint a külföldi versenyeken, tornákon való részvétel. A nyári időszakban edzőtáborok szervezésével igyekszünk a szülők (és gyermekek) “vakációs gondjait” enyhíteni. Ez a megoldás mindenki számára megfelelő, mert:
a szülők biztos helyen tudhatják gyermekeiket, amíg ők dolgoznak;
a gyermekek szívesen vesznek részt ezeken a táborozásokon, melyek folyamán szórakozva tanulnak, sportolnak és természetesen tökéletesítik kosárlabdázó tudományukat is;
jó látnunk, hogy egy-egy tábor végén a gyerekek boldogan felfrissülve, minden szempontból megerősödve térnek haza.
Sajnos nem minden szülő tudja finanszírozni a táborozások és a külföldi versenyek ráeső költségeit, de mivel a gyerekeket összetartásra és csapatszelleműségre neveljük a kosárlabda által, ezért a rászoruló családok ezen költségeinek egy részét megpróbálja egyesületünk átvállalni, hogy egyetlen szülőnek se kelljen a pénz hiánya miatt gyermekét megfosztania ezektől az élményektől.
Ezért kérjük Önöket, hogy ha egyetértenek törekvéseinkkel és lehetőségeik engedik, akkor támogassák egyesületünket, hogy egyre több és több boldog, testileg és lelkileg egészséges gyermeket nevelhessünk az utókornak és öregbíthessük a kosárlabda sport hírnevét Magyarországon és külföldön egyaránt!
Budapest, 2010. február 10.
Kiss Lenke
(elnök)
Molnár Károly
(igazgató)